EGY KIS TÖRTÉNELEM

Az evezés már az első újkori olimpia műsorán szerepelt, de miután a versenyeket a tengeren rendezték volna a viharos időjárás miatt törölték a futamokat. 1900-ban Párizsban a Szajna holt ágában viszont már 8 nemzetből 99 versenyző vett részt a futamokban.

Az evezés azóta is folyamatosan fejlődik a világon. Magyarországon sajnos az 1950-es években kivonták a pénzt a sportágból, megszüntették a klubokat, a csónakházak nagy részét le kellett vinni a főváros belvárosi Duna-ágából a Kis-Dunára. A magyarázat az volt, hogy az evezés (mint a golf, a tenisz és a síelés) elit sportág, amit csak a felső tízezer engedhet meg magának. Helyette  egy másik vízi sportágat kezdtek fejleszteni, aminek még mindig szép eredményei vannak, ezért a pénz még mindig oda áramlik. Az evezés sajnos lemaradt, leginkább a pénzhiány miatt. A szocializmus alatt nagyobb létesítmények, gyárak, üzemek mint pl. Budapesten a Csepel Művek a honvédség, vidéken a Rába ETO átvettek ill. alakítottak evezősklubokat. A fennmaradt egyesületek is megpróbáltak talpon maradni. Vidéken nyíltak klubok, de sajnos a taglétszám nagyon lecsökkent, a hajóállomány elöregedett, egyre kevesebb jó eredmény született, így a pénzbeli támogatás is egyre alacsonyabb lett.

A háború előtt Szendei Béla, az 1950-60-as évek kiemelkedő női evezőse pedig Pappné Méray Kornélia volt, aki többszörös Európa Bajnok és ezzel igazából világbajnok volt. (Akkoriban az Európa Bajnokságok nyíltak voltak, más földrész versenyzői is indulhattak). Az evezős sport legrangosabb eredménye  az 1968-as mexikói olimpia ezüst érme. A 70-es 80-as években Ambrus Mariann, majd Bertényi Erika, aztán Sarlós Katalin nyújtottak kiemelkedő eredményeket. Az elmúlt évtizedekben világbajnoki aranyérmekkel (Haller-Pető, Varga-Hirling, Simon-Juhász) gazdagították az evezős sportág érdemeit. Ennek köszönhetően történt egy kis fellendülés, de ez sajnos kevés ahhoz, hogy az evezés visszanyerje megérdemelt helyét a sportágak között.

Ami viszont nagyon fontos. Ezek az eredmények az úgynevezett síkvízi vagy klasszikus evezős versenyen születtek. 

Az elmúlt 10 évben azonban nagyon gyors fejlődésnek indult az úgynevezett coastal rowing, azaz tengeri evezés. Mi a különbség a kettő között? A coastal rowing vagy tengeri evezés főleg a tengerpartokkal szegélyezett országoknál indult el, ahol nem biztos hogy volt elég nagy felületű sík víz (folyó vagy kisebb, nyugodt vízű tó), de hullámos tengerpart annál inkább. Ide viszont olyan hajótestek alakalmatlanok, amiket a síkvízi evezéshez fejlesztettek ki, a karcsú, hosszú hajótest, hogy minél gyorsabban tudjon siklani a nyugodt vízen.

A tengeri evezéshez a nagy hullámok miatt azonban egy speciális hajótest kialakítására volt szükség, ebből fejlesztették tovább a coastal boatokat, azaz a tengeri evezős hajókat. Ezekkel a hajókkal a tenger nyugtalan vízén is lehet evezni, sőt versenyeket is rendeznek. A beach sprint és a coastal verseny.